Blog

A Trivega TÉSZ tagjai több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az igazán friss és ízletes paradicsom előállításával kapcsolatban. Paradicsomot azonban nemcsak a profik termelhetnek üvegházaikban, hanem a mindennapok embere is, akár a saját lakásában.

Az otthoni paradicsomtermesztés a növényről való gondoskodás mellett nagyszerű esélyt nyújt arra is, hogy a zöldségfogyasztást gyermekünk, esetleg unokánk számára vonzóvá tegyük a saját magunk által nevelt termés elfogyasztásával.

Nincs gyerek, aki képes lenne ellenállni a saját kezű paradicsomszedés csábításának! Álljon tehát itt egy rövid termesztési útmutató, arra az esetre, ha kipróbálnád magad paradicsomtermelőként.

Bírja egyáltalán a paradicsom a lakásban?

A paradicsom géncentruma Közép-Amerika, Európába a spanyolok és az angolok hozták be. Hazánkban a XVII. század óta ismert, őseink eredetileg dísznövényként pátyolgatták – akárcsak a krumplit. Otthon egyszerre lesz a lakás dísze és élelmiszerforrás.

Trópusi növény lévén nagyra értékeli a meleget – ha lakásban neveljük, az első jó pontot ezzel már meg is szereztük nála. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a paradicsom termetes növény, a nagy zöldtömeg pedig összefügg a terméssel – a lakásban tehát ne várjuk tőle az üvegházi körülmények között megszokott bogyó-özönt.

Annyit viszont minden további nélkül elérhetünk, hogy ritka csemegeként szüretelhessünk róla néhány csodásan ízletes paradicsomot – maga a növény pedig külön dísze lesz majd belső tereinknek.

Magot vagy palántát vegyünk?

Ez az első kérdés a paradicsom-kertésszé válás útján. Paradicsommagot bármelyik gazdaboltban és kertészeti áruházban vehetünk (vagy online rendelhetünk), palántáért viszont ki kell ballagnunk a piacra.

Érdemes még tudni, hogy a népszerű koktélparadicsomok az ún. folyton növő fajtacsoportba tartoznak, ami annyit jelent hogy egész életükben nőni fognak. Erről később bővebben.

Ha magról vetünk

Nekünk kell megnevelnünk a palántát, ami külön kaland, tehát hajrá magvetés! A magokat célszerű előcsíráztatni – néhány napra helyezzük őket vízzel átitatott konyhai papírtörlőre, amit soha ne hagyjunk kiszáradni.

A legjobb erre egy kisméretű, fedéllel lezárható ételes doboz, mert megőrzi a párát, viszont van benne annyi levegő amennyi a csírázáshoz kell. (Amúgy a csírázás első szakaszához nem is kell.)

A csíráztatásra március közepe a legjobb időszak. Az így nevelt palánta 4-6 hét múlva, tehát május elején-közepén lesz ültethető.

Először a gyökér jelenik meg, amit majd 1-2 nap múlva követnek a sziklevelek. Paradicsomról, kétszikű növényről lévén szó, ebből kettőnek kell lennie. Ha az apróságokon ettől eltérő számú kis képződményt találunk, akkor vagy összekevertük a magot, vagy valami korszakalkotó dolgot fedeztünk föl.

A sziklevelek megjelenése után a kis növénykéket megerősödésükig tegyük őket úgynevezett „előnevelőbe” – ami a kivágott aljú és virágfölddel feltöltött tejfölöspohár elegánsabb elnevezése. Egyet egy pohárba, hogy ne fékezzék egymás növekedését. Ott töltsenek el legalább két hetet, hogy a gyökérzetük kialakuljon és megerősödhessen:

Ha palántát veszünk

Az egész magvetési macera értelemszerűen kihagyható, máris lehet ültetni. A piacokon kívül egyes kertészeti áruházak és hipermarketek is árulnak kampányszerűen palántát, jellemzően április elejétől-közepétől május elejéig.

Az ennél későbbi palánták esetében már nem garantált, hogy a kis növény tökéletes állapotú.

Mibe ültessük az otthon megnevelt palántákat?

Cserépbe (ez lehet műanyagból is), ami legalább 30 cm átmérőjű és az alján lyukakkal rendelkezik. Fontos, hogy legyen alátétje, ami legalább egy számmal nagyobb.

Az öntözővíznek ugyanis alul ki kell tudni folynia, ezért a kaspó nem megfelelő. A paradicsom nem szereti a „lábvizet”, a gyökerek elrothadhatnak, ha állandóan vízben állnak.

Milyen földbe és hogyan ültessünk?

Megfelelnek a jó minőségű, semlegeshez közeli kémhatású virágföldek, de a legjobb az érlelt marhatrágya, ami szerencsére már sok helyen kapható – és egyáltalán nem büdös.

Egy 30 cm-es cserépbe 20-25 liter is belefér, ne vonakodjunk hát az 50 literes kiszerelés beszerzésétől (ismét csak gazdaboltok, kertészeti áruházak).

A virágföld zsákján fel van tüntetve a kémhatás – a pH 6-7 jelenti a megfelelő tartományt.

A cserepet töltsük föl úgy, hogy a pereméből 5-6 cm kilátszódjék – ennek nemcsak esztétikai jelentősége van, hanem a locsolást is megkönnyíti. Ha hízelegni akarunk az érzékeknek, nyugodtan fedjük be a földet agyag-granulátum-golyókkal. Ez nemcsak esztétikus, hanem megakadályozza a föld kiszáradását – és párásítja a lakás levegőjét is. 

Hány növény kerüljön egy cserépbe ?

Lehetőleg csak egy – a paradicsom igen nagy zöldtömeget képes nevelni, kell neki az élettér. Azért fontos a lehetőségekhez képest nagy cserép, mert gyökértömeget kell tudnia nevelnie a növénynek.

Ez kell ahhoz, hogy aztán legyen elég zöldtömege, és a termésképzésre is tudjon energiát fordítani. Legalább a korábban említett 30 cm átmérőjű cserép a kívánatos méret.

Akinek nincs lehetősége ilyen nagy cserép elhelyezésére, nem kell a paradicsom nevelését feladnia, de csak szerényebb eredményre számíthat.

Az elültetett paradicsom elhelyezése a lakáson belül

A lehető legnaposabb helyre kerüljön. Trópusi növény, imádja a napot. Ilyenkor persze még többet iszik, de ez nem lehet gond, hiszen mindig szem előtt van. 

Ha beköszönt a nyár, és növényünk akkorára nőtt, hogy nem férünk tőle, a teraszra is kiköltöztethetjük. Vigyázat, a déli fekvés, ahová folyamatosan tűz a nap, túl sok lehet neki.

Bírja ugyan a meleget, de ha túl nagy a fény intenzitása, netán a földje is átforrósodik, akkor a gyökerek képtelenek lesznek annyi vizet fölvenni, amennyit a levelek elpárologtatnak, és kis kedvencünk szabályszerűen hőgutát kaphat. Ilyen erkélyre inkább kaktuszt vagy bougainvilleát tegyünk.

A paradicsom támrendszere  

Ez alatt a hangzatos elnevezés alatt a virágkarókat értjük. A paradicsom szára még saját magát sem képes megtartani, nemhogy a (reményeink szerint minél több) termést. Szúrjunk tehát melléje már a kezdetektől valamilyen pálcát, amihez kötözni fogjuk. Amennyiben kis kedvencünk jól érzi magát, ezt a műveletet gyakran fogjuk ismételni.

Mivel a korábban említett folyton növő paradicsomfajták könnyedén megnőnek 3-4 méteresre, a folyondárként nyújtózó növény fölkötözése komoly fejtörést tud okozni. Mivel azonban úgyis mindig szem előtt lesz, nyugodtan kereshetünk rendhagyó megoldásokat is – föl lehet például madzagolni a függönykarnisra.

Hogyan locsoljuk?

A paradicsom meglehetősen nagy vízigényű növény. Ügyeljünk rá, hogy a földje mindig legalább nyirkos legyen. A tálcájában viszont soha ne álljon hosszan a víz, mert ahogy korábban említettük, a gyökerek elrohadhatnak. Nem érzékeny arra, hogy alulról, vagy fölülről locsoljuk, a lényeg, hogy elég vize legyen.   

Hogyan tápozzuk a paradicsomot?

Ültetés után a friss virágföld még elég tápanyagot tartalmaz. Nagyjából 3-4 hét múlva viszont már célszerű megkezdeni a tápozást, és 2 hetente ismételni. Erre a célra rengeteg féle növénytáp áll rendelkezésre.

Amire figyelni érdemes: mi ugye már félprofik vagyunk, a termésre megyünk, tehát célszerű a termésképzést segítő, kálium-túlsúlyos kertészeti tápok közül választani.  Mindig annyi tápot adjunk, amennyi a címke szerint ajánlott – a túl sok tápanyag bevitele ugyanolyan káros, mint az éheztetés.

Otthoni paradicsom metszés (de tényleg)

Paradicsomot metszeni – az meg miféle úri huncutság? Pedig mindössze arról van szó, hogy a túl nagyra nyújtózó növény egyszerűen kinövi a szobát. Ilyenkor szívfájdalom nélkül elvághatjuk a szárat, ott ahol számunkra a legmegfelelőbb.

A levelek hónaljából úgyis állandóan kis hajtások törnek ki, ezek bármelyikét kinevezhetjük új fő-szárrá és megnevelhetjük. Nyilván ne vágjuk el az éppen növekvőben lévő fürtünk alatt, de egyéb szabály nincs. A mellékszárak is teljes értékű termést nevelhetnek!

Virágzás és termés

A legjobb hírem az, hogy a paradicsom képes az öntermékenyülésre. Ez annyit jelent, hogy a virágokban együtt állnak a porzók és a bibe, tehát a rovarok vagy a szél közreműködése nélkül is végbemegy a beporzás.

Ez nagy szerencse, tekintettel arra, hogy a lakásban sem a rovarok, sem a szél jelenléte nem igazán kívánatos. Adott tehát szépen fejlődő növényünk, aminek szárán szabályos távolságokra megjelennek a virágkezdemények, takaros kis fürtöcskékben. A kecses sárga virágok kinyílnak, a pollen rászóródik a bibére – és meg is volnánk.

A folyamat így magában azért nem tökéletes, ezért is segítik az üvegházakban a poszméhekkel.

Ne aggódjunk, otthon is lesz fürtönként egy-két-négy (a szám körülményektől függően változhat) bogyónk. Az első virágfürtök a harmadik-negyedik levél kifejlődése után jelennek meg a száron, ezt követően nagyjából két levél-emeletenként számíthatunk egy fürtre.

És ez így megy mindaddig, amíg a növény jól érzi magát – vagy bele nem fáradunk az egészbe. Ideális esetben minden növényünk két-három hetente megajándékoz minket friss paradicsommal, és jó eséllyel szinte házi kedvencünkké válik.

A most elültetett, folyton növő palántákból nevelt növény a lakásban akár egy évig is teremhet, de ősszel-télen a fényintenzitás csökkenése miatt a fejlődése lelassul.

Reméljük, hogy te is akkora örömet lelsz a paradicsomtermesztésben, mint mi a Trivegánál. Szível-lélekkel készülő termékeinket a nagyáruházak polcain találhatod meg. Jó étvágyat és jó szórakozást!