Blog

A fenti bizony a hazai paradicsom egyik leggyakoribb kérdése, amit mi is gyakran megkapunk vásárlóktól, ismerősöktől, de bizony még rokonoktól is. Részletes választ találsz a bejegyzésben, és teszünk egy kis kitérőt a paradicsom felfedezése, majd elterjedésének okai irányába is.

A TRIVEGA az ország egyik legfinomabb koktélparadicsomának termelője, termékeinket a nagyáruházak polcain találhatod meg.

Vállalkozásunk 2012-ben jött létre három dél-alföldi kertész család összefogásából. Az egyre bővülő TRIVEGÁHOZ napjainkban már 15 családi kertészet tartozik Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből. Az összesen 600 embernek állandó munkahelyet biztosító cégünk legfontosabb célja, hogy egészséges, zamatos, friss hazai paradicsom és egyéb zöldségféle a lehető legrövidebb idő és szállítási útvonal alatt az üzletláncokhoz jusson.

Több mint 12 ezer tonna hazai paradicsom

A holland mintára létrehozott modern üvegházakban több mint 30-féle hazai paradicsom, valamint fejes saláta, kígyóuborka és kaliforniai paprika terem. A fogyasztói igények változásaira reagálva a kisebb méretű, zamatos fajták mellett olyan különlegességeket is termelünk, mint sötétlila, vagy sárga paradicsom.

Kiemelt célunk a fenntarthatóság

A TRIVEGA számára kiemelten fontos a fenntarthatóság a gazdálkodásban. A szakemberek automatizált, számítógép által vezérelt rendszerrel szabályozzák a pára, a hőmérséklet, az öntözés és a tápanyagok mennyiségét. A termőterületet geotermikus energiával fűtjük, az üvegházak energiaszükségletének biztosításához napenergia is hozzájárul.

Az állományokat biológiai növényvédelemmel támogatva óvjuk a kártevőktől. Termesztőközegként újrahasznosítható kókuszrostot alkalmazunk, amely tökéletes vízellátást és levegőzést biztosít a gyökereknek. A termékek csomagolásának alapanyaga fenntartható erdőgazdaságokból származik. A zöldségek öntözéséhez csepegtető rendszereik célzottan adagoljuk a vizet, ezzel kerüljük a felesleges vízfelhasználást.

Zöldség vagy gyümölcs a paradicsom?

Lássuk tehát : biológiai értelemben termésnek hívjuk azt a valamit, ami virágos növények magházából képződik, és magokat tartalmaz. Gyümölcsnek pedig azokat a terméseket tekintjük, amelyek nyersen és frissen leszedve is emberi fogyasztásra alkalmasak. Innen nézve a paradicsom tehát gyümölcs.

Ugyanakkor : a lágyszárú, egyéves növények terméseit gasztronómiai szempontból inkább zöldségnek szoktuk tekinteni (lásd zöldbab, borsó, uborka stb). Innen nézve a paradicsom tehát zöldség. 

Ugyanezt a dilemmát az USA-ban a következőképpen kezelték:

• 1893 – a Legfölső Bíróság úgy döntött, a paradicsom zöldség (hogy adót lehessen rá kivetni)
• 2005 – a New Jersey bíróság törvényileg New Yersey állam hivatalos zöldségévé tette a paradicsomot
• Ezekkel mit sem törődve a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) fontosnak tartotta leszögezni egy közleményben : a paradicsom biológiai értelemben gyümölcs…

Tehát nekik sem igazán sikerült…

Jelenleg a gasztronómia, a konyhatechnika felhasználása miatt inkább a zöldségekhez sorolja, tehát valamiféle hibrid-szerepet tölt be.  

Magát a paradicsomot nem igazán foglalkoztatja, hogy mi mit gondolunk róla. Szerencsére csak van nekünk, mi pedig hasznát vehetjük sokoldalúságának, melynek köszönhetően napjainkra az egész világon elterjedt, és kedvelt csemege, apró és óriási országok gasztronómiájának alapja.

Hogyan került az étrendünkbe a paradicsom ?

A paradicsom Dél-Amerika nyugati részéből és Közép-Amerikából származik, és az aztékok tették kultúrnövénnyé. Ők (nahuatl nyelven) „tomatl” – nak hívták, ezt vették át a hódító spanyolok (tomate), majd az angolok (tomato). Jelentése „kövér víz”.

A franciák persze nem lennének franciák, ha beérték volna egy ilyen földhözragadt elnevezéssel. Ezért, mivel úgy tudták, hogy vágyfokozó hatása van, a „pomme d’amour” (szerelem almája) nevet adták neki. Ez a név Provence-ban a mai napig fönnmaradt, az ország többi részén pedig a “tomate” terjedt el. Az „alma” vonalat egyébként megőrizte mai olasz neve is: pomodoro, azaz „aranyalma”.

A mi paradicsom szavunk valószínűleg az ónémet “paradeisapfel”, azaz “mennyei alma” kifejezés fordításából származik.

A paradicsom elterjedésének nehéz kezdetei

A paradicsomot sokáig ugyanolyan gyanakvással fogadta Európa és az észak-amerikai gyarmatok népe, mint a burgonyát. Főleg, miután az első fogyasztási próbálkozások igencsak balul sültek el. A 16-18. században a gazdag családok konyhaszekrényeiben rengeteg ónedény volt fellelhető, amikből főzéskor a paradicsom savai kioldották az ólmot, így mérgezések és halálesetek lettek a dologból.

A paradicsom ezért sokáig pusztán dísznövényként funkcionált, mindaddig, amíg a szegényebbek cserépedényeiben lassacskán ki nem derült róla, hogy igazán értékes táplálék. Így lassan elfoglalhatta méltó helyét a gasztronómiában is.

A világ különböző részein azonban más-más időpontokban fogadták el a paradicsomot mindennapjaik részének.

Amerikában például egy visszavonult ezredes közbenjárására volt szükség: Robert Gibbon Johnson 1820-ban, a Bostontól néhány kilométerre északra található Salem városházája elé trombitálta össze a városka lakosságát. Azt ígérte nekik, hogy a szemük láttára meg fog enni egy paradicsomot.

Ez akkoriban annyira izgalmasnak tűnt, hogy mintegy kétezer ember gyűlt össze megnézni a mutatványt, a helyi fúvósbanda szinte utcabáli hangulatot teremtett az eseményen. Az eredmény: Az ezredes első, színpadias harapása után elájult egy asszony. Miután óriási üdvrivalgás közepette megette az egész bogyót – és túlélte – a paradicsom gyorsan elterjedt és népszerűvé vált a környező államokban, majd az egész országban.

A paradicsom jó hatással van a szervezetre

Legelőször is : a szervezetünket alig terheli plusz energiával (100 gramm paradicsom alig 15 kcal-t, azaz 63 kJ-t tartalmaz), miközben számos vitamin – C-vitamin, A-provitamin és többféle B, valamint E-vitamin – található benne. Bőséges ásványi anyag-forrás is (kalcium, nátrium, magnézium, foszfor, vas), s hozzájárul a szervezet jó sav-bázis egyensúlyához. 

Ne feledjük azonban, hogy jelentős savtartalma (almasav, citromsav, borostyánkősav) miatt az érzékeny emésztőrendszerrel rendelkezők jobb, ha a héja és magjai nélkül, csak húsát és levét fogyasztják. 

A népi gyógyászat ízületi fájdalmak ellen, köszvény, valamint gyulladások kezelésére használta a paradicsomot.

Egyik legértékesebb összetevője a likopin – ez a karotinoidok közé sorolt kémiai anyag okozza a paradicsom piros színét is. Antioxidáns hatása miatt lassíthatja a szervezet öregedését és a közhiedelem szerint (ez ugyan tudományosan nem alátámasztott) csökkenti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét (prosztata, gyomor, emlő rák), valamint jelenléte a bőrben véd a káros UV-sugaraktól. 

A likopin jó beépüléséhez lipidekben gazdag közeg szükséges, nem véletlen tehát hogy a mediterrán vidékeken az olívaolaj és a paradicsom megbonthatatlan egységet képez. Igazán jó hír, hogy a likopin hasznosulását a hőkezelés nemhogy rontaná, hanem csaknem megháromszorozza.

Van azonban még egy nagyon izgalmas titka a paradicsomnak : az UMAMI és a glutamát-tartalom.

Paradicsom és az umami, az ötödik íz

A paradicsom az „umami íz” egyik jelentős forrása. Azé az ízé, aminek a nevével manapság egyre többször találkozunk különböző fórumokon, de egyelőre még inkább egzotikus, mint közismert. 

Az „umami”-t joggal hívják az ötödik íznek, ugyanis a legújabb kutatások szerint nem a négy alap íz (édes, sós, savanyú, keserű) kombinációjaként érezzük, hanem saját receptorai vannak a nyelvünkön. Maga a szó körülbelül „kellemes, pikáns íz”- t jelent, és egy japán tudós, Kikunae Ikeda alkotta meg 1908-ban.

Ikeda mindenáron tudni akarta, mi okozza a Japánban alapételként szolgáló miso levesben úszkáló sötétzöld tengeri moszat, a kombu nagyon intenzív ízét. Kutatásai során rájött, hogy az umami valójában az aminosavak íze, amiben ez a moszat rendkívül gazdag. A későbbi kutatások is a nukleinsavak és a glutamátok ízeként írják le az umamit. 

A magyar átlagpolgár számára az umami íz talán egy jól elkapott zöldséges orjaleves által kiváltott ízélménnyel írható körül – illetve ilyet érezhetünk még ha élesztő-kivonatot, szójaszószt, tengeri halakból készült szószokat, érlelt húsokat, sajtokat és egyes gombákat (valamint roppant meglepő módon anyatejet) kóstolunk. És persze paradicsomot.

A paradicsomnak épp ebből az umami ízből (valójában az umami ízt okozó glutamát tartalomból) következően rendkívül fontos élettani hatásai vannak. Kulcs szerepe lehet például az idősek diétájában. A tudósok kimutatták ugyanis : az umami ízű táplálék bevitele képes ellensúlyozni és kezelni az időseknél igen gyakori éhségérzet-hiányt (satiety), ami egy idő után törvényszerűen alultápláltsághoz, legyengüléshez és egészségügyi problémák sorához vezet. 

A paradicsom fogyasztásától tehát meg lehet éhezni, de ez az éhségérzet életmentő lehet – ugye milyen zseniális növény ez a mi paradicsomunk ? 

És ha mindez nem lenne elég, néhány további adalék róla, kizárólag a hölgyeknek : nemcsak a konyhában nyújt extrákat, hanem kiváló kozmetikum is. Hidratáló hatása van, fokozza a bőr feszességét, ruganyosságát. Biológiailag aktív anyagai élénkítik a bőr anyagcseréjét, frissíti, fiatalítja. Színtelenítő hatása révén szeplős, májfoltos arcra is kiválóan alkalmazható. Kismamák is bátran használhatják a terhesség alatt kialakult bőrfoltok halványítására.

Paradicsom nevelése otthon

Tavasszal részletes bejegyzést tettünk közzé az otthoni paradicsom nevelés, palántázás, ültetés, locsolás és metszés rejtelmeiről, melyet érdemes elolvasnod, ha érdekel a téma.

A Trivega Kft. palettáján a változatos és nagyon ízletes hazai paradicsom, kígyóuborka és a kaliforniai paprika mellett már a fejes saláta is szerepel. Csatlakozz közösségünkhöz Facebookon friss hírekért.